Munkatársaink

Dr. Trautmann László

közgazdász, egyetemi docens

Tanítottam a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, és most a Neumann János Egyetemen.

Oktatói és kutatói munkásságom középpontjában az elméleti közgazdaságtan, a gazdaságpolitika és a gazdaságfilozófia áll. Foglalkozom a politikai gazdaságtannal, a fenntartható gazdasági fejlődéssel és a globalizáció kérdéseivel. Különös figyelmet szentelek a gazdasági intézmények fejlődésének, az állam szerepének, a formációelméletnek, illetve a társadalmi és gazdasági igazságosság összefüggéseinek.

Alapítója és főszerkesztője vagyok a Köz-gazdaság című tudományos folyóiratnak, amely a teoretikus és metodológiai jellegű elemzések fontos hazai fóruma és Világpolitika és közgazdaságtan folyóiratnak.

Bánfai Evelin

közgazdász

Bánfai Evelin a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és pénzügy matematikai elemzés osztatlan mesterképzés pénzügyi matematika specializációján végzett 2026-ban. Szakmai érdeklődésének középpontjában a gazdaságpolitika, monetáris politika és politikai gazdaságtan áll.

Kiemelt kutatási területe a gazdaságpolitikai döntéshozatalt támogató közgazdasági elemzések készítése. Empirikus kutatásokkal és makrogazdasági modellezéssel igyekszik közelebb kerülni a gazdasági folyamatok megértéséhez, és a szakpolitikai döntések megalapozására alkalmas megállapításokhoz.

Jelenleg dinamikus sztochasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellezéssel foglalkozik. Célja, hogy elemezze az euró bevezetésének potenciális hatását a hazai kkv-k körében.

Csontos Tamás Tibor

közgazdász

Csontos Tamás Tibor Alapképzését gazdálkodási és menedzsment szakon végezte, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterdiplomát közgazdasági elemző szakon, jegybanki elemző specializációval. Ugyanitt szerzett PhD-fokozatot közgazdaságtudományból 2026-ban.

Kutatásai középpontjában a kapitalizmus 2008-as globális pénzügyi válságot követő átalakulása, az iparpolitika, valamint a közép- és kelet-európai gazdasági felzárkózás politikai gazdaságtana áll. Tudományos munkái több nemzetközi, szakmailag lektorált folyóiratban jelentek meg, többek között a Regional Statistics, Acta Oeconomica, a Journal of Contemporary Central and Eastern Europe és a Global Economic Observer hasábjain. Emellett vezető magyar szakfolyóiratokban is publikált, így többek között a Közgazdasági Szemlében, a Külgazdaságban, valamint az Európai Tükörben.

Jelenleg az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének, valamint a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Gazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Emellett a Köz-gazdaság – Review of Economic Theory and Policy című folyóirat szerkesztője.

Farkas Sára

urbanista szakmérnök

Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán kezdte, ahol 2011-ben geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon szerzett oklevelet, majd a BME Építészmérnöki Karának Urbanista szakmérnöki képzését teljesítette. Szakmai tapasztalatainak keretében dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályán, majd a Magyar Nemzeti Bank elemzőjeként. 2016-ban oklevelet szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ Posztgraduális Bankmenedzsment Programjában.

2025-ben a Neumann János Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. Doktori kutatásának témája a pénzügyi közvetítő rendszer szerepe a fejlesztéspolitikában Magyarországon, ezen belül a visszatérítendő Európai Uniós támogatások közvetítő rendszerének működése.

Jelenleg a Neumann János Egyetem kutatója, vizsgálati területe az urbanisztikához kapcsolódó fejlesztéspolitikai eszközök fejlődése, különös tekintettel a pénzügyi eszközökre és azok közvetítőrendszerére, valamint a technológiaintenzív, infokommunikációs megoldások működésére (okosváros megoldások) települési szinten.

Horváth Anna

közgazdász

Horváth Anna a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett szociológia alapdiplomát, majd regionális és környezeti gazdaságtan szakon közgazdász mesterdiplomát. Kutatási érdeklődésének középpontjában a terület- és településfejlődés gazdasági és társadalmi folyamatai, a határ menti térségek fejlődése és a kisvárosok felzárkózási lehetőségei állnak. Emellett társszerzőként az iparpolitika, a körkörös gazdaság és az egyetemi–vállalati együttműködések témaköreiben is publikált.

2026 márciusa óta a Köz-gazdaság – Review of Economic Theory and Policy folyóirat szerkesztőség munkájában vesz részt szerkesztőségi titkárként.

Kenéz Dávid

közgazdász

Kenéz Dávid a Corvinus Egyetem World Economics programjának PhD-hallgatója. Alapszakos diplomáját alkalmazott közgazdaságtanból szerezte a Corvinuson, majd az Amszterdami Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol gazdaságpolitikai specializáción szerzett Economics mesterdiplomát.

Kutatási érdeklődése a nemzetközi migráció és a vállalati termelékenység kapcsolatára irányul: azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a külföldi tapasztalattal hazatérő vezetők a hazai vállalatok versenyképességéhez. A phd kutatásában – "Knowledge Reimported" címmel – LinkedIn-alapú karriertörténeti és ORBIS vállalati adatok összekapcsolásával elemezte a külföldről hazatért magyar és lengyel vállalatvezetők hatását a cégek teljes tényezőtermelékenységére (TFP). A kutatás arra kereste a választ, hogy ez mennyiben magyarázható a külföldön elsajátított strukturált vezetési gyakorlatok hazai implementálásával.

Szakmai tapasztalatai között meghatározó helyet foglal el a Fejlődésgazdaságtan Workshop kutatói szemináriumában való rendszeres részvétel. Ennek keretében számos cikket publikált a fejlodesgazdasagtan.hu oldalon és a Világpolitika és a Közgazdaságtan folyóiratban gazdaságpolitikai, compliance és oktatási témákban.

Közreműködött egy a CIPE által támogatott kutatási projektben, és több további projekt szakmai munkájába is bekapcsolódott. PhD tanulmányai mellett a Corvinus Egyetemen tanársegéd.

Lits Benedek

közgazdász

Lits Benedek (1999), közgazdász, az Iparpolitikai Intézet kutatója, a BCE Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskolájának negyedéves doktorandusza. Diplomáját a CEU-n szerezte, korábban a KPMG könyvvizsgálójaként és a Forbes újságírójaként dolgozott. Főbb kutatási területei: politikai gazdaságtan, populizmus, vállalati produktivitás, digitalizáció, mesterséges intelligencia.

Szabó Dorottya

közgazdász

Szabó Dorottya a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdaság Doktori Programjának doktorandusza. Kutatási területe az Európai Unió (fél)perifériás országainak, köztük a Visegrádi és a dél-európai országok iparpolitikai fejlődése, különös tekintettel az állami beavatkozás változó formáira, az intézményi kapacitásokra, az innovációs ökoszisztémákra és az európai uniós szakpolitikák tagállami szintű szerepére. Tudományos segédmunkatársként a KRTK Világgazdasági Intézetében az európai és közép-kelet-európai iparpolitika kérdéseivel foglalkozik.

Az Iparpolitikai Intézet külső munkatársaként olyan projektekben vesz részt, mint például a magyarországi székhelyű vállalatok teljesítményének elemzésére épülő TOP100 kutatás, illetve egyéb, a magyar gazdaság szabadalmaztatási és innovációs teljesítményére fókuszáló kutatások.

Korábbi szakmai és kutatási tapasztalatai között szerepel az OECD-nél (Organisation for Economic Co-operation and Development) végzett munka, ahol a magyarországi vízkormányzás, valamint a városok és régiók körforgásos gazdasága témaköreiben vett részt kutatási és szakpolitikai anyagok kidolgozásában.

Zsiga Barnabás

közgazdász

Zsiga Barnabás a Budapesti Corvinus Egyetem Filozófia, Politika, Gazdaság alapképzésén szerezte a diplomáját. Jelenleg a Wirtschaftsuniversität Wien közgazdász hallgatója. Főbb kutatási területe a makroökonómia és a gazdaságpolitika.

Czékmán Luca Kata

közgazdász

Czékmán Luca Kata nemzetközi tanulmányok alapszakon végzett a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Szakmai érdeklődésének középpontjában a platformgazdaság, a Big Tech vállalatok szabályozása, a digitális szuverenitás, valamint a nemzetközi jog, az Európai Unió joga és a gazdaság kapcsolatának vizsgálata áll.

Alapképzését 2026 júniusában fejezte be. Szakdolgozatában az internet-hozzáférés korlátozásának jogi aspektusait, az internetcenzúra terjedését, valamint az állami kontroll és a digitális szuverenitás kérdését vizsgálta. Publikációi között szerepel az „Internetcenzúra – Big Tech és az államok” című tanulmány, valamint “A Big Tech vállalatok piactorzító hatásai – A platformgazdaság és a WTO szabályozási kihívásai” című írása.

A Transparency International Hungary gyakornokaként vállalati átvilágításban, adatellenőrzésben és kutatási feladatokban szerzett tapasztalatot. Belga és norvég emberi jogi programokban is részt vett, amelyek során nemzetközi közegben próbálhatta ki magát.

2026 márciusa óta a Köz-gazdaság – Review of Economic Theory and Policy folyóirat szerkesztőség munkájában vesz részt szerkesztőségi titkárként.

Kozák Sándor

politológus, közgazdász

Kozák Sándor alapdiplomáját politológia szakon szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, majd tanulmányait két mesterdiploma megszerzésével folytatta: a hollandiai Leideni Egyetem Public Administration szakán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakán.

Érdeklődési területei a visegrádi országok gazdasági integrációja, a hibrid rezsimek vizsgálata, az üzleti hálózatok elemzése, valamint a beruházáspolitika.

Szakmai tapasztalatai között meghatározó helyet foglal el a Fejlődésgazdaságtan Workshop kutatói szemináriumában való rendszeres részvétel. Ennek keretében számos cikket publikált a fejlodesgazdasagtan.hu oldalon és a Világpolitika és a Közgazdaságtan folyóiratban gazdaságpolitikai, compliance és oktatási témákban.

Szakmai pályafutása során kutatási asszisztensként dolgozott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál, valamint az MTA egykori Politikatudományi Intézetében. Ezt követően pályázatkezelési referensként tevékenykedett az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd szakstatisztikusként a Központi Statisztikai Hivatalnál.

Jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal munkatársa.